Érdekességek a kvíz témáiról

A fenyősármánnyal rokon énekesmadarak

A sármányfélék családja több tucat fajt számlál, és többségük jellegzetes, dallamos énekéről ismert. A fenyősármány nevét onnan kapta, hogy vonzódik a fenyvesekhez, és télen gyakran vegyes madárcsapatokban keresgél. Európában és Ázsiában egyaránt elterjedt, Magyarországon is rendszeres fészkelő.

A fjordok és a fővárosok kapcsolata

A fjordok jégkorszakban kialakult, meredek falú, mély tengeröblök, amelyek főleg a Skandináv-félsziget partjait tagolják. Nem véletlen, hogy több északi nagyváros is ilyen vizek mellé települt, hiszen a fjordok évszázadokig természetes kikötőként szolgáltak. A norvég főváros is egy ilyen öböl partján terül el, ami meghatározta a város fejlődését.

A Nagy Alma születése

A Nagy Alma becenevet a 20. század elején kezdték használni arra a városra, amelynek lóversenyzői állítólag „a Nagy Almáért” versenyeztek. A kifejezés aztán dzsessz-számokban és újságcikkekben is elterjedt, és mára a város egyik legismertebb szimbólumává vált. Érdekesség, hogy a becenév eredetéről többféle magyarázat is él, de a legtöbb forrás a lóverseny-hagyományhoz köti.

A szeizmográf és a földrengések mérése

A szeizmográf a talajrezgéseket rögzítő műszer, amelynek elvét már a 19. században kidolgozták. A korai készülékek egyszerű inga segítségével rajzolták papírra a rengések vonalait, a mai eszközök pedig digitálisan rögzítik a legapróbb mozgásokat is. A műszer neve a görög szeiszmosz (rengés) és a graphein (írni) szavakból származik.